↑ Return to 2014

Betegek szentségének kiszolgáltatása (2014.02.13.)

 

Minden évben február 11-e. a Betegek Világnapja és a Szűzanya Lourdes-i jelenésnek emléknapja. Mosonszentmiklóson ebben az évben a február 13-i szentmise keretében került sor a betegek szentségének kiszolgáltatására, melyet plébánosunk Winkler Zsolt atya tartott.

Néhány gondolat a szentmisében elhangzottakból:

Gyógyítsátok meg a betegeket!” – olvashatjuk a Máté evangéliumában Jézus apostolaihoz szóló utasítását. Ezt a feladatot tehát az Egyház kapta az Úrtól és ezt igyekszik megvalósítani, amikor a betegekkel, idősekkel törődik, s amikor őket közbenjáró imádsággal kíséri. Az apostoli Egyház külön szertartással rendelkezett a betegek részére, amint azt Szent Jakab apostol tanúsítja.

A Szentlélek külön ajándéka a megerősítés, a béke és a bátorság kegyelme, hogy a szentséget fölvevő a súlyos betegséggel vagy az idős korral, az öregséggel együtt járó nehézségeket le tudja küzdeni.

Akik a szentség felvételét kérik, e szentség kegyelmének segítségével hozzájárulnak az Egyház megszentelődéséhez, valamint minden ember lelki javához.

 


 

Egy kis betekintés „A Katolikus Egyház Katekizmusa” tanításába a betegek kenetéről

 

1499 ,,A betegek szent kenetével és a papok imádságával az egész Egyház ajánlja a szenvedő és megdicsőült Krisztusnak a betegeket, hogy nekik enyhületet és üdvösséget szerezzen; sőt buzdítja őket, hogy szabadon csatlakozva Krisztus szenvedéséhez és halálához, szolgáljanak Isten népének javára.”[2360]

I. Alapjai az üdvrendben

A betegség az emberi életben

1500 A betegség és a fájdalom az emberi életnek mindig a legsúlyosabb problémái közé tartozott. A betegségben az ember megtapasztalja tehetetlenségét, korlátait, végességét. Minden betegség megsejtetheti velünk a halált. >>1006

1501 A betegség szorongáshoz, önmagába zárkózáshoz, néha kétségbeeséshez és Isten elleni lázadáshoz vezethet. De érettebbé is teheti a személyt, segítheti, hogy fölismerje élete lényegtelen dolgait és afelé forduljon, ami lényeges. A betegség nagyon gyakran indítja el az istenkeresést, a visszatérést Őhozzá.

A beteg Isten előtt

1502 Az ószövetségi ember a betegséget Istennel kapcsolatban éli meg. Panaszkodik Isten előtt a betegség miatt,[2361] és Tőle, az élet és halál Urától kér gyógyulást.[2362] A betegség a megtérés útja lesz,[2363] és az Istentől nyert megbocsátás meghozza a gyógyulást.[2364] Izrael népe átéli, hogy a betegség titokzatos módon összefügg a bűnnel és a rosszal, s az Istenhez való hűség az Ô törvénye szerint visszaadja az életet: ,,Hiszen Én, az Úr vagyok a te gyógyítód” (Kiv 15,26). Izaiás próféta előre látja, hogy a szenvedésnek a mások bűneiért való engesztelés értelme is lehet.[2365] Megjövendöli, hogy Isten el fogja hozni Sionnak az időt, amikor megbocsát minden vétket és meggyógyít minden betegséget.[2366] >>164, >>376

Az orvos Krisztus

1503 Krisztus együttérzése a betegekkel, valamint számos gyógyítása mindenféle betegségből[2367] nyilvánvaló jele annak, hogy Isten meglátogatta az Ô népét[2368] és Isten országa közel van. Jézusnak nemcsak a gyógyításhoz volt hatalma, hanem a bűnök megbocsátásához is:[2369] Azért jött, hogy az egész embert — a lelket és testet — meggyógyítsa. Ô az orvos, akire a betegeknek szükségük van.[2370] Az összes szenvedő iránti együttérzése olyan messzire megy, hogy azonosul velük: ,,Beteg voltam és meglátogattatok” (Mt 25,36). A betegek iránti különös szeretete a századok során arra indította a keresztényeket, hogy karolják föl a testben vagy lélekben szenvedőket; ez késztetett fáradhatatlan erőfeszítésekre a szenvedések enyhítése végett. >>549, >>1421, >>2288

1504 Jézus gyakran elvárta a betegektől, hogy higgyenek.[2371] Jeleket alkalmazott a gyógyításnál: nyálat és kézrátételt,[2372] sarat és lemosást.[2373] A betegek keresték, hogy érinthessék Őt,[2374] ,,mert erő áradt belőle, mely mindenkit meggyógyított” (Lk 6,19). Így a szentségekben Krisztus továbbra is ,,megérint” bennünket, hogy meggyógyítson. >>695, >>1116

1505 A sok szenvedéstől megindultan Krisztus nemcsak megengedte, hogy a betegek megérintsék Őt, hanem nyomorúságainkat magáévá teszi: ,,Szenvedéseinket magára vette és betegségeinket ő hordozta” (Mt 8,17).[2375] De nem minden beteget gyógyított meg. Gyógyításai Isten országa eljövetelének jelei voltak, egy sokkal mélyebbre ható gyógyulást hirdettek: a bűn és a halál fölötti győzelmet az ő húsvétja által. A kereszten Krisztus a rossz egész terhét magára vette,[2376] elvette a ,,világ bűnét” (Jn 1,29), aminek a betegség csak egyik következménye. Szenvedésével és kereszthalálával Krisztus a szenvedésnek új értelmet adott: hasonlóvá tud tenni bennünket Őhozzá, és egyesíthet az Ô megváltó szenvedésével. >>440, >>307

,,Gyógyítsatok betegeket…”

1506 Krisztus fölszólította tanítványait, hogy kövessék Őt és vegyék föl keresztjüket.[2377] Őt követve a tanítványok új szemmel látják a betegséget és a betegeket. Jézus bekapcsolja őket a maga szegény és szolgáló életébe. Részesíti őket az együttszenvedés és a gyógyítás szolgálatából: ,,És elmenvén prédikálták, hogy tartsanak bűnbánatot; és sok ördögöt kiűztek, és olajjal megkentek sok beteget, és meggyógyították őket” (Mk 6,12–13). >>859

1507 A föltámadott Úr megismétli ezt a küldést (,,A nevemben (…) betegekre teszik a kezüket, és azok meggyógyulnak”; Mk 16,17–18), és megerősíti azokkal a jelekkel, melyeket az Egyház az Ô nevének segítségül hívásával művel.[2378] Ezek a jelek különleges módon kinyilvánítják, hogy Jézus valóban ,,az üdvözítő Isten”.[2379] >>430

1508 A Szentlélek egyes embereknek különleges, gyógyító karizmát ajándékoz,[2380] hogy megmutassa, milyen ereje van a Föltámadott kegyelmének. Azonban még a legbuzgóbb imádság sem nyeri el minden betegség gyógyulását. Így kell Pálnak megtanulnia az Úrtól: ,,elég neked az én kegyelmem. Mert az erő a gyöngeségben nyilvánul meg” (2Kor 12,9); és az elviselendő szenvedéseknek a következő értelme lehet: ,,Testemben kiegészítem, ami Krisztus szenvedéséből hiányzik, testének, az Egyháznak a javára” (Kol 1,24). >>798, >>618

1509 ,,Gyógyítsatok betegeket!” (Mt 10,8). E feladatot az Egyház az Úrtól kapta, és igyekszik megvalósítani, amikor ápolja a betegeket és közbenjáró imádságával kíséri őket. Az Egyház hisz Krisztusnak, a lélek és a test orvosának éltető jelenlétében. E jelenlét elsősorban a szentségeken keresztül hat, egészen sajátos módon az Eucharisztia által, a kenyér által, mely örök életet ad,[2381]s melynek a testi gyógyulással való kapcsolatát Szent Pál hangsúlyozza.[2382] >>1405

1510 Az apostoli Egyház ismer egy saját szertartást a betegek számára, melyről Szent Jakab tanúskodik: ,,Beteg valaki közületek? Hívassa el az Egyház papjait, és azok imádkozzanak fölötte, és kenjék meg olajjal az Úr nevében. A hitből fakadó ima megszabadítja a beteget, és az Úr talpra állítja. Ha pedig bűnöket követett el, bocsánatot nyer.” (Jak 5,14–15) A hagyomány e szertartásban az Egyház hét szentségének egyikét ismeri föl.[2383] >>1117

A betegek szentsége

1511 Az Egyház hiszi és vallja, hogy a hét szentség közül az egyik egész különlegesen arra van rendelve, hogy megerősítse a betegség által megpróbáltakat: a betegek kenete:

,,A betegek e szent kenetét Krisztus, a mi Urunk mint az Újszövetség valóságos és különálló szentségét alapította, Márk utal rá,[2384] Jakab pedig, az apostol és az Úr testvére, ajánlotta a híveknek és kihirdette.”[2385]

1512 Az ókortól kezdve mind Kelet, mind Nyugat liturgikus hagyományában vannak tanúi annak, hogy megszentelt olajjal megkenték a betegeket. A századok során a betegek kenetét egyre inkább csak a haldoklóknak szolgáltatták ki. Ezért kapta az utolsó kenet nevet. E fejlemény ellenére a liturgia nem szűnt meg imádkozni az Úrhoz, hogy a beteg nyerje vissza egészségét, amennyiben ez üdvösségének javára válik.[2386]

1513 Az 1972. november 30-án kelt Sacram unctionem infirmorum kezdetű apostoli konstitúció a II. Vatikáni Zsinathoz csatlakozva[2387] elrendelte, hogy a római szertartásban a következőket kell megtartani:

A betegek kenetének szentségét azoknak szolgáltassák ki, akiknek egészségét súlyos betegség támadta meg. A beteget kenjék meg homlokán és kezein az előírt módon megáldott olívaolajjal vagy a körülményeknek megfelelően más, az előírt módon megáldott növényi olajjal, és közben a következő szavakat mondják: ,,E szent kenet által és nagy irgalmassága szerint segítsen meg téged az Úr a Szentlélek kegyelmével; szabadítson meg bűneidtől, üdvözítsen téged, és erősítsen meg jóságosan!”[2388]

II. Ki veheti föl és ki szolgáltathatja ki ezt a szentséget?

Súlyos betegség esetén…

1514 A betegek kenete ,,nemcsak a halálveszélyben lévők szentsége. Ezért fölvételére már az az időszak is biztosan alkalmas, amikor a hívő élete betegség vagy öregség miatt kezd veszélybe kerülni.”[2389]

1515 Ha egy beteg, aki fölvette a szentséget, visszanyeri egészségét, újra fölveheti a szentséget, ha ismét súlyosan megbetegszik. Ugyanazon betegségben is meg lehet ismételni, ha rosszabbodik az állapot. Ajánlott fölvenni a betegek kenetét komoly sebészi beavatkozás előtt. Ugyanez a helyzet az időseknél, akiknek az állapota egyre törékenyebbé válik.

,,… Hívja az Egyház papjait”

1516 A betegek kenetének kiszolgáltatói kizárólag a papok (püspökök vagy áldozópapok).[2390] A lelkipásztorok kötelessége oktatni a híveket e szentség jótéteményeiről. A híveknek bátorítaniuk kell a betegeket, hogy papot hívjanak és e szentséget fölvegyék. A betegek készüljenek föl lelkipásztorok és az egész egyházi közösség segítségével, melynek a betegeket egész különlegesen körül kell vennie imádsággal és testvéri gondoskodással.

III. Hogyan szolgáltatják ki ezt a szentséget?

1517 Mint minden szentség, a betegek kenete is liturgikus és közösségi cselekmény,[2391] akár otthon, kórházban vagy templomban, akár egy betegnek, illetve a betegek egész csoportjának szolgáltatják ki. Nagyon megfelelő, hogy az Eucharisztia, az Úr húsvétjának emlékezete keretében kerüljön kiszolgáltatásra. Amikor a körülmények megengedik, a betegek kenetét megelőzheti a gyónás és követheti a szentáldozás. Az Eucharisztia, mint Krisztus húsvétjának szentsége, a földi zarándoklét utolsó szentsége, az ,,útravaló”az örök életbe történő ,,átmenethez”. >>1140, >>1524

1518 Szó és szentség megbonthatatlan egészet alkot. A bűnbánat fölindítása, majd igeliturgia nyitja meg a szertartást. Krisztus szavai és az apostolok tanítása fölélesztik a beteg és a közösség hitét, hogy az Úrtól kérjék Lelkének erejét.

1519 A szentség kiszolgáltatása lényegileg a következő elemekből áll: az ,,Egyház papjai”[2392] kezüket csöndben fölteszik a betegekre; az Egyház hitében imádkoznak a betegekért;[2393] ez a szentség epiklézise; föladják a kenetet, lehetőleg püspök által megszentelt olajjal. Ezek a liturgikus cselekmények mutatják, hogy e szentség milyen kegyelmet ad a betegeknek.

IV. A betegek kenetének hatásai

1520 A Szentlélek különleges ajándéka. A szentség első kegyelme a megerősítés kegyelme, a lélek békéje és ereje azoknak a nehézségeknek legyőzésére, melyek a súlyos betegséggel vagy az öregséggel járnak együtt. E kegyelem a Szentlélek ajándéka, mely megújítja az Istenbe vetett hitet és bizalmat, és az erőt a Gonosz kísértéseivel, nevezetesen a kétségbeesés és a halálfélelem kísértésével szemben.[2394] Az Úrnak e segítsége a Szentlélek erejében akarja elvezetni a beteget a lélek gyógyulásához, de a test gyógyulásához is, ha ez Isten akarata.[2395] És ,,ha bűnöket követett el, bocsánatot nyer” (Jak 5,15).[2396] >>733

1521 Egyesülés Krisztus szenvedésével. E szentség kegyelme által a beteg megkapja az erőt és az ajándékot, hogy még bensőségesebben egyesüljön az Úr szenvedésével. Bizonyos értelemben fölszentelődik arra, hogy az Üdvözítő megváltó szenvedéséhez hasonulva gyümölcsöt hozzon. A szenvedés, az eredeti bűn következménye új értelmet nyer: részesedés lesz Jézus üdvözítő művében. >>1535, >>1499

1522 Egyházi kegyelem. A hívők, akik e szentséget fölveszik, ,,szabadon egyesülve Krisztus szenvedésével és halálával, Isten népének lelki javához”[2397] járulnak hozzá. Az Egyház a betegek kenetének kiszolgáltatásakor a szentek közösségében jár közben a betegekért. A beteg viszont a szentség kegyelme által hozzájárul az Egyház gyógyulásához és minden ember javához, akikért az Egyház szenved és Krisztus által fölajánlja magát Istennek, az Atyának. >>953

1523 Fölkészülés a végső átmenetelre. Ha a betegek kenetének szentségét mindazoknak kiszolgáltatják, akik súlyos betegségben vagy gyöngeségben szenvednek, egész különlegesen szól azoknak, akik ,,a halál küszöbén” állnak,[2398] olyannyira, hogy e szentséget ,,az elmenők szentségének” is nevezik.[2399] A betegek kenete véglegessé teszi hasonlóságunkat Krisztus halálával és föltámadásával, amit a keresztség már megkezdett bennünk. Befejezi a szent megkenéseket, melyek az egész keresztény életet meghatározzák; a keresztségé megpecsételte bennünk az új életet; a bérmálásé megerősített a jelen élet küzdelmére. Ez az utolsó kenet földi életünk végét bástyázza körül, tekintettel az atyai házba történő belépés előtti utolsó harcokra.[2400] >>1020, >>1294, >>1020

V. A szent útravaló, a keresztény ember utolsó szentsége

1524 A haldoklóknak az Egyház a betegek kenete mellett fölajánlja az Eucharisztiát, mint útravalót. Az Atyához való átmenetel e pillanatában a Krisztus testével és vérével való egyesülésnek egész különös jelentése és fontossága van. Az örök élet magva és a föltámadás ereje az Úr szava szerint : ,,Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, annak örök élete van, és Én föl fogom támasztani őt az utolsó napon” (Jn 6,54). Az Eucharisztia, a meghalt és föltámadott Krisztus szentsége ekkor a halálból az életre, az evilágból az Atyához való átmenetel szentsége.[2401] >>1392

1525 Ily módon miként a keresztség, a bérmálás és az Eucharisztia szentsége egységet alkot, melyet a ,,keresztény beavatás szentségeinek” nevezünk, elmondható, hogy a bűnbánat, a szent kenet és az Eucharisztia a keresztény élet végén — amennyiben útravalót adnak — olyan egységet alkotnak, melyet a ,,hazatérésre fölkészítő szentségeknek” nevezhetünk, azaz lezárják a zarándokságot. >>1680, >>2299

Összefoglalás

1526 ,,Beteg valaki közületek? Hívassa el az Egyház papjait, és azok imádkozzanak fölötte, és kenjék meg olajjal az Úr nevében. A hitből fakadó ima megszabadítja a beteget, és az Úr talpra állítja. Ha pedig bűnöket követett el, bocsánatot nyer.” (Jak 5,14–15)

1527 A betegek kenete szentségének célja, hogy különleges kegyelmet hozzon a keresztény ember számára, aki a súlyos betegség vagy az öregség nehézségeit tapasztalja.

1528 A szent kenet fölvételére alkalmas idő elérkezett, amikor a hívő betegség vagy öregség miatt a halálveszély közelébe kerül.

1529 Valahányszor egy keresztény ember súlyosan megbetegedik, fölveheti a szent kenetet, illetve megismételheti, ha állapota súlyosbodik.

1530 A betegek kenetének kiszolgáltatói egyedül a papok (papok és püspökök); föladásához a püspök vagy szükség esetén a pap által megáldott olajat használnak.

1531 E szentség kiszolgáltatásának lényeges része a beteg homlokának és kezének (a latin szertartásban) vagy egyéb testrészeinek (a keleti szertartásokban) megkenése, melyet a pap e szentség sajátos kegyelmét kérő, liturgikus imája kísér.

1532 A betegek kenete sajátos kegyelmének hatásai:

— a beteg egyesülése Krisztus szenvedésével önmaga és az egész Egyház javára;

— vigasztalás, béke és erő a betegség vagy öregség keresztény módon történő elviselésére;

— a bűnök bocsánata, ha ezt a beteg a bűnbánat szentsége révén nem tudta elnyerni;

— az egészség helyreállása, ha ez a lélek üdvösségének javára válik;

— fölkészülés az örök életre való átmenetelre.

Az adott cikk linkje: http://www.mosonszentmiklos.plebania.hu/esemenyek-unnepek/archivum/2014-2/514-2/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This blog is kept spam free by WP-SpamFree.