↑ Return to 2014

Szentségimádási nap (2014.05.02.)

Ő a halhatatlanság Orvossága!

Éltető nagy Szentség!

 

Mosonszentmiklósi plébánia kijelölt szentségimádási napja minden évben május 2. Reggel 8 órakor a szentmise keretében került kihelyezésre az Oltáriszentség, majd a délelőtt folyamán a rózsafüzér társulat tartott szentségimádási órát. Délután 4 órakor a hittanos gyerekek számára volt szentségimádási óra. Az ünnepi nap zárásaként este 6 órakor ünnepélyes szentségimádási órát tartott plébánosunk, Winkler Zsolt atya, aki hozzánk szóló elmélkedéseivel igyekezett közelebb hozni szívünkhöz az Oltáriszentséget.
_MG_1404.JPG (900×600)

Gondolatok a reggeli szentmise szentbeszédéből

Jézus szüntelen áldozatként van jelen, mint olyan, aki a kereszten feláldoztatott, mint olyan, aki mindent, önmagát adta értünk. Ennél nagyobb szeretete senkinek sincs!

Ha rátekintünk, ne feledjük, ezt mondja nekünk: nézd én teérted lettem áldozattá, de nem vádlódként, hanem végtelen szeretetből vagyok itt neked! Van tehát értelme az életednek, a szeretetből hozott áldozataidnak!

Ma pedig sokan közömbösen, távolról nézik, hitetlenül; a földi javakra éhezve, azokat habzsolva elmennek mellette. Pedig Ő azért adja önmagát, amiért Isten népét táplálta csodálatos módon: hogy ne éhezzünk, hanem elteljünk a legfőbb jóval; hogy a földi élet zarándokútján legyen erőforrásunk, hogy legyen életerőnk, és nehogy kidőljünk e nehéz úton.

Azt a kenyeret, amely a végtelen szeretetre, boldogságra éhes lelkünket táplálja, csak Ő tudja adni nekünk: Ő, mint élő Kenyér már most megízlelteti velünk, hogy mi az igazi életöröm, mi az: lélekben betöltődni a szeretet Istenével. Míg sokan nem is tudják, hogy mire éhesek, mitől erőtlenek, mitől olyan céltalan az életük, mi, illetve ki is hiányzik nekik, hogy mennyire szükségük van Istenre, mi legyünk hálásak azért a kegyelemért, hogy táplálkozhatunk Vele, az élő Kenyérrel, hittel magunkhoz vehetjük Őt.

Életünk a halandóság szolgai állapotában szabadításra, gyógyulásra vár. Ő, Aki karácsonykor megtestesült, Ő az Emánuel- a velünk lakó Isten. Ő, aki öröktől fogva az Atyánál volt, az örök Ige, azért is jött, hogy bennünket kigyógyítson a bűn következményéből, a halálból és magával vigyen, örök életet adjon, bennünket hazavezessen.

_MG_0725.JPG (900×600)_MG_0726.JPG (900×600)_MG_0728.JPG (900×600)_MG_0736.JPG (900×600)_MG_0741.JPG (900×600)_MG_0748.JPG (900×600)_MG_0751.JPG (577×865)_MG_0755.JPG (900×600)_MG_0760.JPG (900×600)_MG_0761.JPG (900×600)_MG_0766.JPG (577×865)




A gyermekek szentségimádási órájából néhány gondolat

Ha nem tudunk rácsodálkozni az élet dolgaira, akkor fásulttá, koravénekké vállunk. Csak körbe kell néznünk, Isten csodái megtalálhatók a világban. Távcsövünkkel rácsodálkozhatunk a kozmosz világa, mikroszkópunkkal a mikrovilág rendezettségére, fantasztikus elgondolására. S minden csodánál „zseniálisabb elgondolása” Teremtő Istenünknek az Oltáriszentség. Milyen egyszerű és nagyszerű! A nagyszerű, a fenséges, a végtelen Isten egyszerű kenyérben van jelen és így elérhető közelségben, lehetőségként minden ember számára.

Milyen bizalom, hogy az Úr Jézus az Oltáriszentségben nekünk adja önmagát. Milyen bizalom, hogy kiszolgáltatja magát mindenkinek, azoknak is, akik nem szeretik, akik nem hisznek benne, akik bűnös életet élnek. De ez a bizalom azért ilyen teljes, hogy te is ilyen bizalommal tud magadat adni neki. Ne légy olyan, mint a hegymászó, aki annyira ragaszkodik a köteléhez, hogy nem hallgat Isten szavára és inkább a halált választotta.

Az Úr Jézus legyen számunkra is úti eledel. Az Oltáriszentség olyan táplálék, ami vágyat ébreszt a többre, a szépre, az örök életre. Áldoz hittel, áldoz rendszeresen s az örök életre vágyakozzál és ne a földi létben ragadj le, mert az csak átmenet a teljesebb felé.

 




Az esti ünnepélyes szentségimádás gondolataiból

Jézus, Isten csodáinak emlékezete. Természetesnek vesszük, hogy a csoda hozzá tartozik a hit világához, a vallásosság része. Ám csodán legtöbben csupán olyan jelenségeket értenek, amik a természetessel meg nem magyarázhatóak, valami egészen rendkívüli, extrém, szenzációs, önmagáért való a csoda- gondolják.

Jó meggondolnunk azt, hogy bizonyosan a mi életünkben is számos olyan esemény, történés, alakulás volt, ami nem volt rendkívüli, nem volt látványos a kívülállók számára, de nekünk csodaszámba megy, mert akkor és ott és oly módon történt, ami történt. S a lényeg: ebben Valakinek a keze nyomát, életünk történéseibe való belenyúlását véltük felfedezni.

Megkaptuk a csodák csodáját. Isten velünk van az Oltáriszentségben. Adjak ma hálát érte személyesen én: Uram megcsodálom a te titokzatos, emberi ésszel felfoghatatlan csodás jelenlétedet a Kenyér színében! Köszönöm, hogy jelen vagy számomra! Hála ezért a nagy ajándékodért, szentségi jelenlétedért: te velem vagy, bennem akarsz élni, Te az életedet adod értem, hogy éljek, hogy általad életem legyen!

Jézus, a csodálatos kenyér. Azért kaptuk Őt a kenyér színében, hogy együk az Ő szent Testét. Ő azért adja magát kenyérként, hogy táplálja a lelkünket. Egészen különleges a csodálatos Kenyér:

Olyan csodálatos Kenyér, Akit, ha eszünk, igazából még éhesebbek leszünk. A földi táplálék, ha jól lakunk vele, egy időre elmulasztja éhségünket. Ő, a csodálatos Kenyér pedig tovább táplálja bennünk a vágyat az örök élet után. Az örök, vagyis Isten utáni vágyunkat élteti. Egészen egyértelmű és jó bennünk az a vágy, hogy szeretnénk eljutni oda, ahol már nem kell hinni, hanem az végre minden vágyunk beteljesülése lesz.

Olyan táplálék, csodálatos Kenyér, Aki bennünket alakít magához hasonlóvá. Hiszen táplál, éltet, erőt ad, hogy Őt magunkhoz véve, bennünket, lelkünket alakítja önmagához hasonlóvá. Mily csoda és nagy lehetőség ez számunkra. Hiszen gyarló emberek vagyunk.

Olyan csodálatos Kenyér, akit, ha eszünk, nincs mélyebb találkozás, szeretetben való összekapcsolódás, mint vele. Ő megadja annak élményét, melyet a legszorosabb kapcsolat sem adhat meg maradéktalanul. Ő, az Úr Jézus az Oltáriszentségben él. Ő, az Úr Jézus, akit magamhoz veszek az Oltáriszentségben bennem él. És úgy él bennem, hogy együtt él, lélegzik, érez velem. Ő igazán velem van! És olyan jó csak rá gondolni, néha kimondani, amikor nehéz és fájdalmas a magány, nehéz embernek lenni, nehéz, szinte lehetetlen kifejezni a kifejezhetetlent: Uram, te tudod, mi van bennem, a lelkemben. Emberi magányom feloldódik benned!

Az isteni bőkezűség túláradása. Az Oltáriszentség másik elnevezése azért is Eukarisztia, mert valóban szüntelen hálaadás azért a csodáért, ami minden emberi elképzelést felülmúló, ami nem magyarázható mással, nem eredhet máshonnan, mint szeretetből, és nem is másból, mint a Végtelen szeretetből, mintegy túlcsordulásként.

Mi magyarázza Jézus önkéntes áldozatát? Az a szeretet, amelyről így is beszélt, amely nem ismer határokat, mert az az Isten szeretete: Senkinek sincs nagyobb szeretete annál, mint aki életét adja barátaiért! Ti barátaim vagytok! Ez az Isten mértéktelen szeretete!

Isten a maga boldog szentháromságos életébe akar bevonni minket!

 _MG_1413.JPG (577×865)_MG_1423.JPG (900×600)_MG_1427.JPG (900×600)

Az adott cikk linkje: http://www.mosonszentmiklos.plebania.hu/esemenyek-unnepek/archivum/2014-2/szentsegimadasi-nap-2014-05-02/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This blog is kept spam free by WP-SpamFree.