↑ Return to Rólunk

Templomunk története

alapitolevelAz első írásos emlék községünkről 1208-ból származik, amely szorosan kapcsolódik a katolikus valláshoz. II. Endre az általa kibocsátott oklevélben községünket a lébényi bencések birtokaként erősíti meg, a neve Szentmiklós, amely vallási szempontból a lébényi kolostorhoz tartozik.1267-ben a falu – Szilasszentmiklós – a szentmiklósi grófok tulajdona volt. Már valószínűsíthetően templommal is rendelkezett, amelynek sorsát azonban nem ismerjük. Egyes feltételezések szerint a Szent Kereszt Kápolna helyén állhatott.

Szentmiklóson 1728 óta működik plébániahivatal. Római katolikus templomunkat (műemlék jellegű, barokk stílusú), 1775-ben adták át. Jobb oldalán a Szent Kereszt Kápolnája, amely a 16. században épült, bal oldalán a Hősök Kápolnája áll, amely 1929-ben készült el részben a falu lakosságának adományából. A templom 47 méter magas tornyával lenyűgöző látványt nyújt. Építése 1770-ben kezdődött, és 1775-ig tartott. 1775 augusztus 6-án szentelték fel a templomot.

Az építés költségeit gr. Zichy Ferenc győri püspök fedezte, ekkor ő volt a falu birtokainak tulajdonosa. A templom belső berendezéseit is ő finanszírozta. Végrendeletének megfelelően szívét a templom alatti kriptában helyezték örök nyugalomra. A templom bútorzata, oltárai, szószéke a győri püspökség műhelyében készültek művészi kivitelben. A padsorok okántusz levelekkel, és csigás díszítéssel ellátott barokk faragások. A mai toronysisak 1856-ban készült el báró Sina János – a miklósi birtokok akkori tulajdonosa támogatásával, és sok hívő adományából. A torony tetején álló kereszt gömbjében üzenetet helyeztek el néhány korabeli pénz kíséretében. Az üzenettevők között van Farkas Imre plébános, Árvai Kornél lelkész, Ruzicska Antal és Jó Pál tanító, Varga György bíró, Poche Alajos József építőmester, Bundcman Ágoston polgármester, Molnár Mihály plébános és Nikisch Artúr a világhírű karmester édesapja is. A hívek a templom fennállása óta többször is adakoztak, az adományból aranyoztatták be az oltárokat, a szószéket stb. 1859-ben állítják fel a templom előtti Mária szobrot. Felújították a kápolnát és a szent sírt. 1929-ben épül fel a Hősök Kápolnája.

A II. világháború során akna robbant a szentély egyik ablakában, amely súlyos károkat okozott a festményekben és a freskókban. Rossz állapotba került a plébániahivatal is. Horváth Dori Imre községünkben hosszú ideig volt plébános. Az ő áldozatos munkájával, a falu lakosságának támogatásával templomunkon kijavították a II. világháború okozta sérüléseket, a freskókat restaurálták. 2 új freskó is készült, alkotójuk Samodai József. A sokáig használhatatlan orgonát Szigeti Kilián az ország egyik orgonaszakértője irányításával állították helyre.

A templom épületének formája téglatest, amelynek tömegét a torony tagolja. Az oldalfalak 1 méter vastagok, amelyeket mindkét oldalon 3-3 hatalmas ablak tör meg. A torony párkányokkal osztott, 4 oldalán óralap található. Az óralapok alatt 4 ablak helyezkedik el, amely a harangzengés továbbítását, illetve a harangtér megvilágítását szolgálja. A felette lévő párkányt követi a “nyolcablak”, amelytől fel- és lefelé is párkányok futnak, közöttük a mindössze 1 méter átmérőjű kerek ablak. Az alsó párkány alatt látható egy nagy, félköríves osztott üvegablak, amely hangsúlyossá teszi a főbejáratot, és egyben szolgálja a karzat külső megvilágítását is. A torony melletti falrészek mindkét oldalán vakablakok láthatók. A főbejárati barokk kapu felett szembetűnik a Zichy címer.

 

Belépve a templomba, először az alul keresztül járható torony alá érünk. Ezt a teret a falu népe szegények házának nevezte. Vargha Damján emlékműve is itt található. A templom belsejébe ugyancsak egy masszív barokk ajtón keresztül jutható be. A kórus alatti teret két oszlop bontja három részre. Ennek megfelelően három részre oszlik a kórus karzata is: hullámzása a barokkra jellemző, tükrös berakások láthatók rajta. Jobb oldalon a lourdes-i barlang látható. A kórusra fából készült csigalépcsőn juthatunk fel. Az orgona márvány utánzatú faépítmény gazdag rokokó díszítésű, fölfelé futó ezüstös sípjai lenyűgöző látványt nyújtanak. Az orgonaszekrény tetején zenélő angyalokat láthatunk, közepén áll Dávid király szobra. A vörös márvány keresztelőkút 1780 körül készült el. Tetején Jézus keresztelését ábrázoló szobor.

A templom fő terét golyvás falpillérek osztják két részre. Mindkét oldalon 2-2 ablak található, amelyek a falrészek felé tágulnak, így valós méretüknél is nagyobbnak látszanak.

A boltozat alatt gazdag díszítésű párkányok futnak végig. A központi teret egy diadalív zárja, ez jelzi: a főtér után a szentély következzik, amelyet két nagy, az előbbieknél díszesebb üvegablak világít meg.

A szentélyt egy barokk ” áldoztató rács ” különíti el. A szentély jobb oldalán a sekrestyéba, a bal oldalán az oratoriumba lehet bejutni, barokk faragású ajtókon át. A szentélyben található a főoltár. A főoltár farészeit festették vörös és zöld márvány jellegűre. A középen elhelyezkedő tabernákulumon megjelenő dombormű Izsák feláldozását mutatja be. A nagyméretű olajkép Szent Miklóst ábrázolja. Oldalt Szent Péter, Szent Pál, Szent Ágoston és Szent Márton nagyméretű szobrai láthatók.

 

Oldalt oszlopok emelkednek felfelé, rajtuk aranyozott anygyalokkal, amelyek a dicsfény sugarakkal övezett “Isten szeme” felé néznek hódolattal. A szentély mennyezetén két freskó látható. Kezdetben mindkettőt Dorffmaisternek tulajdonították, ma inkább Baumgartner bécsi kapucinus alkotásnak tartják. Mindkettőt Samodai József mosonszentmiklósi művész estaurálts. A főoltárhoz kapcsolódó képen egy angyal várja Szent Miklós megkoszorúzását, a másik a Szentháromságot ábrázolja.

A központi tér boltozatának két szekkója viszont Samodai József önálló alkotása. Az egyiken Urunk Színeváltozása látható, a másikon a magyarok Nagyasszonya előtt hódolnak az Árpád-házi Szentek. Itt különös hangsúlyt kap Szent Erzsébet alakja, aki a szeretet rózsáit hinti. A két mellékoltár a főoltárral teljesen harmonizál.Kialakulásuk nagyon hasonló,mindkettő menzája szarkofág alakú, rokokó díszítéssel. Az oltárkép előtt feszület illetve triposzos gyertyatartó áll. Az egyik mellékoltár a Szent Család oltára, Máriát ábrázolja Szent Józseffel, aki kezében tartja a kis Jézust. A kép jobb oldalán Szent Joachim, bal oldalán Szent Anna aranyozott szobra áll. A középen álló kép Szent Józsefet jeleníti meg Jézussal. A másik, baloldali mellékoltár olajképén Szent Ferenc éppen megkapja stigmáit az angyaloktól. Az oltárkép melletti két szobor Keresztelő Szent Jánost és Nepomuki Szent Jánost mutatja be.

A menza oldalán két csigás pilaszter emelkedik, felettük aranyozott váza. A két gyertyatartó gazdagon aranyozott rokokó díszítésű, hozzá feszület a gyertyatartókkal, azonos triposzos talapzattal. Mindkét mellékoltár 1776-ban készült.

A szószék a központi térben helyezkedik el, fából faragott, márványutánzatú. Rokokó lángnyelvű talapzata megkapó, mellvédéjén Melkizedek kezében kenyérrel és borral és Zakariás ülő szobrai láthatók.

Gazdag tagolású hangverőjének tetején térdelő angyalok tartják a tízparancsolat tábláját. A szószék lépcsőjének külső oldalán a négy evangélista Máté, Márk, Lukács, János szimbolúmokkal kiegészített, aranyozott domborműve található. Az alkotást valószínűleg bécsi mester készítette 1775-ben.

A templom két oldalán eltérő időszakban épült kápolna emelkedik, létrehozva a templom együttes maradandó látványát.

 

Az adott cikk linkje: http://www.mosonszentmiklos.plebania.hu/rolunk/templomunk-tortenete/